A túlélőtúra egy páratlan kaland azoknak, akik unják a városi levegőt, szeretik feszegetni a határaikat és utánozhatatlan élményekben gazdag kihívásra vágynak.

A Hamaham túlélőtúrákra 2-5 fős csapatok nevezhettek. A tapasztalatunk szerint előnnyel indulnak azok a csapatok, amelyek tagjai összeszokottak, vagy legalábbis jól tudnak kommunikálni egymással és extrém körülmények között is elviselik a többiek rigolyáit. Erre pedig lehet is számítani, hiszen az éjjel 22:00-kor rajtoló mezőny a tervek szerint legkésőbb másnap délután 16:00-kor ér vissza újra a bázisra. A közbenső időben pedig egymástól nagyon-nagyon távoli fakultatív pontokat és ellenőrző pontokat keresgélnek, próbálnak kiigazodni a térkép jelölésein és navigálni a sokszor hiányos túristajelzések között.

Lefotóztam a Zselici túra kijelölt pontjait, a piros vonal pedig azt a szakaszt jelöli, amelyet mi megtettünk. A számításaink szerint ez is kb. 45 km volt. Pff.

Hihetetlenül kalandos a navigálás az éjszakai erdőben, nagyon hangulatos a több tucatnyi elemlámpa fénye és remek kihívás megtalálni a fák törzseire festett jelzéseket.

Ennél már csak az ébredő táj látványa csodálatosabb. Ahogy kora hajnalban végre világosodni kezd az ég alja, a madarak egyre hangosabb énekszóval köszöntik a napot, amely a páratlan narancs színével kúszik egyre feljebb a horizonton. Próbáltam róla néhány képet készíteni, de egyszerűen visszaadhatatlan az a látvány, ami elénk tárult.

A túra legnehezebb része azonban nem az éjszakai erdőjárás, hanem túlélni a fél-1 órás holtpontot, amikor az ember lánya szinte menet közben alszik el, amikor egy 10 perces pihenő is órákig tartó szunyókálásba fulladhat. Ha azonban túllendülsz a mélyponton, akkor soha nem érzett energia jár át újra, és szinte repülnek a km-ek a lábad alatt.

 És ekkor jönnek a legszebb részek: a végtelen dombok, a csordogáló kis patakokban folytatódó források, a mohával betakart erdő páratlan látványa.

A Hamahama túra nem egy szokványos kirándulás. Itt bizony taktikázni kell, profi stratégiát és a lehető legoptimálisabb útvonalat felállítani, na meg persze a lehető legkevesebbszer eltévedni. A táv, a kiírás szerint stratégiától függően 15-50 km lehet, de mi picivel több mint 15 óra alatt is 45 km-t túráztunk. Bár ebben benne volt 2 eltévedés is, hála az elnagyolt térképnek.

Minden egyes alkalommal gyermeki izgalommal indulunk el, és bár a túra alatt tucatnyiszor fogadjuk meg, hogy nincs az az Isten, hogy még egyszer benevezzünk - pláne a másnap reggeli lábfájást érezve -, de aztán mindig újra és újra a kiírásokat figyeljünk. És bár még ma is fáj itt-ott, de szinte biztos, hogy őszi túrán is ott leszünk. Csatlakozz Te is és tudj meg többet a túrákról a Hamahama hivatalos oldalán »