A lekvár csak fortyogott és fortyogott, mi pedig egyre gyakrabban jártuk a tűzhely közelében, várva, vagy végre belekóstolhassunk. Amikor pedig végre készen volt vajas kenyérre kenve faltuk. De a legjobban még melegen, kistányérból kanalazva szerettem.

Aztán egy ideig nem ettem lekvárt, valahogy elmaradt a lekváros kenyeres korszak. Néhány éve, amikor viszont újra foglalkoztatni kezdett a téma, akkor már magam akartam készíteni. Elkértem a régi családi recepteket, amelyekben 1 kg gyümölcs mellé legalább 30 dkg cukrot, a tartósításhoz pedig szalicilit kellett adni. Azonnal tudtam, hogy az én konyhámban ilyen lekvár nem készülhet. Bolti lekvár a magas cukortartalom miatt szóba sem jöhetett, a cukormentes lekvároknak viszont az ára borzasztott el.

Elkezdtem hát kutakodni a témában, hogyan lehetne tartósítószer- és cukormentes lekvárt készíteni házi körülmények között is. Persze a nagyszüleim kinevettek az elején, de mint tudjuk: az nevet, aki utoljára nevet!

Lekvár tartósítószer nélkül

Nem kellett sokáig nyomoznom a téma után. Hamar kiderült, hogy a tartósítószer nélküli lekvár titka nem a vegyszereken vagy a hozzávalókon, hanem a megfelelő előkészítésen múlik. Egyszerűen csak tökéletesen tisztára, csíramentesre kell mosni az üvegeket. Én így csinálom:

1. Kiválogatom a lekvárhoz használni kívánt üvegeket. Kiemelten ügyelek arra, hogy minden üveg hibátlan legyen, és a tetőkön se legyen még egy karc sem.
2. Az üvegeket és tetőket forró víz alatt alaposan elmosom.
3. A tisztára mosott üvegeket és tetőket egy hatalmas lábosba helyezem, és annyi tiszta vizet engedek rá, hogy teljesen ellepje, majd így forralom legalább 15 percig.
4. Ezt követően óvatosan kihalászom a befőttes üvegeket és tetőket, és egy teljesen tiszta mosott és vasalt konyharuhára helyezem. Még jobb, ha a ruha alatt egy rács is van, így könnyebben és gyorsabban szellőznek és száradnak. Fontos, hogy nem szabad eltörölgetni, mert azzal nem kívánatos szennyeződéseket juttathatsz az üvegbe, és ezzel meg is pecsételted a lekvár sorsát.
5. A lekvárokat forrón töltöm a száraz üvegbe, és azonnal rácsavarom a tetejét.
6. Néhány percig felfordítom, hogy a forró lekvár minden hellyel érintkezzen, és száraz dunsztban hagyom kihűlni.

Egy kis tálkányit viszont mindog félreteszek, az vajas kenyérrel vagy csak úgy magában el is fogy percek alatt.

Cukor nélkül

Nagyanyáim a cukrot a tartósító- és zselésítőhatása miatt is használták. Erre azonban egyáltalán nincs szükség. Cukor nélkül is zamatos és édes lekvárt lehet készíteni. Nekem ezek a “trükkjeim”:

1. Csak tökéletesen ép és érett gyümölcsöket használok.
2. Nagyon alaposan megmosok minden egyes szemet, ha szükséges be is áztatom, hogy minden szennyeződés leázzon róla.
3. Általában csak gyümölcsből főzöm a lekvárokat, de ha édesebbre szeretném, akkor mézet vagy xililtet adok hozzá..
4. A mézet akár utólag, közvetlenül fogyasztás előtt is hozzá lehet keverni, így a több értékes tápanyag marad benne.
5. Ha sűrűbb lekvárt szeretnék, akkor savanyú almát is főzök bele.

Próbáld ki idén Te is cukor és tartósítószer nélkül készült lekvárokat. Meglátod nem fogsz csalódni!